Bevezetés
Előzetes megjegyzés
Droysen fő kérdése az, hogy hogyan lehetne megalapozni a történettudományt. Művészi vagy tudományos módon kell-e a történettudományban dolgozni? Ezzel jut el oda, hogy meg kell alapozni a történettudományt saját maga számára. Ezt mondja D., hogy ez a tudomány tárgyát tekintve az emberi dolgok mindegyikével foglalkozik, mert minden emberi dologhoz történetiség kötődik. A történeti dolgok mércéjét magukban a történeti dolgokban kell meglelni, és ez nem lehet pusztán az a fajta tudományos módszer, amit a természettudományokban alkalmaznak. „ A történeti stúdiumoknak az a feladata, hogy megtanuljunk történeti módon gondolkozni.” A történelem, ha tudomány akar lenni, akkor azt kell feltételeznie, hogy amit keres az igaz. Azt tekintjük igaznak, amely valóság egybevág a gondolattal, és amely gondolat a valósághoz hűen elgondolt. A történeti gondolkodás felismeri azt az igazat, ami az egyedi jelenségek mögött megjelenik, és ezt az igazságot képes felmutatni.
1. A történelem és a történeti módszer
A történettudomány szubjektuma és objektuma
Mit a történelem fogalmának a terjedelme? Mit foglal magába a történelem szó, amikor használjuk?
A jelen minden egyes pontja történeti esemény. A személyek éppúgy, mint a tárgyak. A történeti vizsgálódásnak ezekkel a jelenvaló dolgokkal kell foglalkoznia, de amint ott vannak előtte, túl is lép rajta, hogy az elmúltat élettel telivé tegye, ezáltal pedig újra feltámassza.
A történeti anyag jellege
Az előttünk lévő anyagtenger önmagában nem alkot történelmet. Az a történelem nyersanyagává az az anyag válik, amelyen fellelhetjük az emberi szellem nyomát. A történettudomány feladata az emberi világ kutatása és megismerése: „S tudományunk feladata ezen emberi világ kutatása és megismerése.”
Az emberiség nemfogalma
Az élőlények a nem folytonossága révén részesednek az Örökből és az Isteniből. A történelem az emberi nemhez kapcsolható. Az emberi nem együttélés és együtt alkotás, ennek a folyamán hozza létre az eszmék megformálódását. Az egyedi eszmék megnyilvánulásai kutatóanyagot képeznek. [morfé (gör.) alak]
A történeti módszer alapja
A természettudományos módszer lényege, hogy az esetekben keresi az általánosat és ezt fejezi ki „képletekkel”. Ezzel szemben a történettudomány szintén valami fajta általánosat próbál kivonni az előtte álló egyediségekből, de ez nem olyan jellegű, amit képletté/törvénnyé emelhetnénk. A különbségek azonossága érdekli a történettudományt. Ami mindenben azonosan különböző.
A történeti módszer foglalata: a megértés
„Elérkeztünk kérdésünk magvához; e ponton azt mondhatjuk, hogy a történeti módszer lényege: kutatva megérteni, vagyis az interpretáció.” A nem emberi dolgoknak nincs benső oldala, amit a történettudomány kutathatna. Tökéletes minden kő vagy aranyhal a maga nemében, nincs mit hozzátenni, nincs története annak az egyetlen egyednek. Azonban az ember bensője nem adott, hanem az élete folyamán nyer meghatározottságot és alakot. Ennek a kifejezése, a külsővé tétele a beszéd. Az emberben alapvető hajlam van arra, hogy külsővé tegye az egyéni tudatban lejátszódó dolgokat.
A történeti módszer határa
Nem lehet a megértést algoritmizálni. Nem lehet gépiesen bevett magyarázatokkal fordulni egy-egy esemény felé. A megértésnek a köre szükséges ahhoz, hogy hely képet kapjunk. Az egészből a részeket és a részek alapján újból az egész megértését tűzve ki célul.
A három lehetséges módszer
A szellem a természetből azt értheti meg, ami a természetben és benne közös. Ebből két módszer fakad. Az egyik a fizikai a másik a spekulatív. A mozgás közös. A szellem a mozgásból nyeri a tér és idő fogalmát. Ez a fizikai szemlélet. A spekulatív szemlélet lényege, hogy az összegzéshez kiegészítésre van szükség, és ezért létrehoz a szellem olyan fogalmakat, ami a megismert világ rendszerbe foglalását segítik elő. Ilyen például a végtelen vagy az abszolút. A történettudomány szemlélete azonban tartózkodik mind attól, hogy matematizálhatóvá tegye a valóságot, mind attól, hogy egy mennyei materializmus helyévé varázsolja, amely világ ördögi és változásait egy mennyei szubsztancia egyház általi igazgatása okozza, és amelynek létezését is ez tartja fenn.
Tudományunk területe
A matematika és a filozófia dualitása az etika világában lesz együtt. Folytonos mozgásban tartják az etika világát. „Minden egyes akarati aktus kinyilvánítja számunkra ezt a titkot, s a szakadatlan létrejövés az etikai világban nem egyéb, mint a dualizmus szakadatlan megújulása és megszűnése, amely éppen ezért nem dualizmus, hanem élet, szellem, Istenhez való hasonlóság.” A történettudománynak az a célja, hogy rávilágítson erre a hamis dualizmusra, amely „csakis absztrakcióban jön létre, s amely kezdettől végig erkölcstelen” Az erkölcsi világ önismeretének a módja a történelem.
2. Feladatunk
A név
Korábbi próbálkozások --> történettudomány történetéről (kb.)
A historika tagolás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése